2015. január 4. Karácsony 2. vasárnapja

Sir 24,1-4; 12-16; Ef 1,3-6; 15-18; Jn 1,1-18

A dicsőséges nép közt vertem gyökeret, amely az Úr osztályrésze

Az összejövetel elején közösen énekeljük el az ismert Taizé-i dalt:
Gyújts éjszakánkba fényt,
hadd égjen a soha ki nem alvó tűz,
a ki nem alvó tűz.
Elkezdődött egy új év. Az első vasárnap evangéliumában János nagyon tömören összefoglalja az örömhír egészét. Az új esztendő megkezdése remek alkalom arra, hogy megvizsgáljuk eddigi életünket az isteni örömhír fényében.

A nehezen megfogható evangéliumi szakaszból emeljünk ki egy gondolatot, ami elindíthat minket a beszélgetés útján: „Fellépett egy ember, akit Isten küldött, akinek János volt a neve. Ő tanúságtételre jött, hogy tanúskodjék a világosság mellett.”  Ahogyan Jánost küldi az Atya, úgy küld minket is, hogy tanúskodjunk mellette, és világosságot vigyünk a sötétségbe. A szentmise záró áldása („A szentmise véget ért, menjetek, küldetésetek van!”) erre hívja fel a figyelmünket. Pár perc csöndben gondoljuk végig, majd osszuk meg egymással, hogy környezetünkben hová kell vinnünk a világosságot, hol nélkülözik leginkább az isteni fényt!
Kicsit később olvastuk az Evangéliumban, hogy a küldetéshez erőt is kaptunk. „Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” Tudunk konkrét példát mondani, amikor éreztük Isten erejét magunkban, olyat tettünk, amit csupán saját képességeinkre hagyatkozva nem lettünk volna képesek véghezvinni?
Karácsonykor ajándékot ajándékra halmozunk szeretteinknek, de Isten ennél sokkal többet ad nekünk, „Mert mi mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.” A Szentlecke félmondata is ide kapcsolódik: „Krisztusban minden lelki áldással megáldott minket.” Meséljük el egymásnak, hogy a karácsonyi időszak alatt volt-e alkalmunk személyesen megtapasztalni Isten kegyelmét és áldását!
Végezetül adjunk hálát a Jóistennek, és tudatosan köszönjük meg, hogy ennyire szeret mindet, és sokkal jobban tudja, hogy nekünk valójában mire van szükségünk.
A fényem Jézus Te vagy, ó jöjj és ragyogd be az éjem!
Ó, jöjj, ó, jöjj, és ragyogd be az éjem!
Ó, jöjj, ó, jöjj és ragyogd be az éjem!
Hajder Levente és Zsófia, Budapest, Baross Gábor-telep
Reklámok