2015. november 1. MINDENSZENTEK

Jel 7,2-4.9-14; Zs 23; 1Jn 3,1-3; Mt 5,1-12a
Ott állnak a trón és a Bárány színe előtt fehér ruhába öltözve

Mindenszentek ünnepe az évközi 31. vasárnapra esik idén. Az egyházi év a vége felé jár, az Egyház nem csak szentjeiről emlékezik meg ezen a napon, de az olvasmányok az örökélet távlatába helyeznek mindannyiunkat. Így tekintsünk most rá életünkre, céljainkra.

A beszélgetés elején gyújtsunk meg annyi mécset, ahányan vagyunk. Ráhangolódásul olvassa fel valaki a szentleckét (1Jn 3,1-3), és tartsunk egy perc csöndet. Ezután az olvasmányt (Jel 7,2-4.9-14) olvassa fel ismét valaki, utána beszéljünk róla kettesével, 5-8 percig.

Az evangéliumi részben (Mt 5,1-12a) Jézus a nyolc boldogságról beszél. Ezt ismét közösen hallgassuk meg. Az Evangélium egyik legismertebb része ez. Soroljuk fel mégegyszer lassan, egyenként a jézusi boldogságokat, most más sorrendben. Figyeljünk oda mindegyikre, milyen hatással vannak ránk:

  • szívükben tiszták
  • lélekben szegények
  • szelídek
  • sírnak
  • irgalmasok
  • békeszerzők
  • éhezik és szomjazzák az igazságot
  • az igazság miatt üldözöttek

A közös beszélgetést elindító kérdések lehetnek:
Mit jelent a megjelöltség?
Mit jelent a keresztség számomra?
Mi a boldogság nekem?
Mik az értékeim?
Mi a szív-tisztaság?
Volt-e bántódásom igazságtalanul?
Hogyan akarok szent lenni?
Van-e bárkiben egyéb kérdés?

A beszélgetést a zsoltáros imájával (Zs 23) zárjuk.

Juhász Bálint, Budapest

Reklámok