2016. január 24. Évközi 3. vasárnap

Évközi 3. vasárnap, 2016. január 24.

Lukács evangéliuma 1: 1-4; 4: 14-21.

A két szentírási részben számomra a legizgalmasabb a perspektívák sokszínűsége, a sokféle szereplő viszonyulása az Igéhez, Jézushoz.

Milyen szereplők vannak?

– Vannak azok, akik megörökítik, lejegyzik. Ilyen Ézsaiás (Izajás) és Lukács is. Kettőjük közt viszont különbség, hogy míg Ézsaiás prófétált, jövőbeli eseményekkel hirdette Isten cselekedeteit, addig Lukács a megtörténteket jegyezte le, ráadásul utánajárva, kutatva azokat, hitelességre törekedve (nem a látottakat írja le).

– Vannak a szemtanúk. Őket is két csoportra lehet osztani:

az egyik csoport azokból áll, akik “kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének” és akik végül tanúságot tettek, tudósítanak a történtekről (a másik három evangélista);

a másik csoport szemtanú a názáreti templomban ülők, akik látják és hallgatják Jézust és valahogyan viszonyulnak hozzá (erről bővebben a 4: 21-30. rész fog beszélni).

– Vannak azok, akikről Ézsaiás szavaival Jézus beszél, akikért eljött: a szegények, a foglyok, vakok, megkínzottak.

– Van a hallgatóság: ők azok, akik Jézust nem látják, csak hallanak róla. Ilyen például Teofilus. (De talán ide sorolhatók azok is, akik bár látják Jézust, nem szereznek róla tapasztalatot, nem viszonyulnak hozzá, hanem mondjuk a templomban ülnek és csak Ézsaiás szavait hallják a szájából.)

– Végül, maga Jézus, akiről szól a teljes történet.

Kérdések:

Te kivel tudsz azonosulni a legkönnyebben? Típus kérdése ez, vagy a hit mélysége határozza meg?

Hogy látod, te hol állsz, hogyan viszonyulsz az evangéliumhoz? Hallgatod, átéled vagy át is adod?

Hova szeretnél eljutni? Most merre haladsz ebben?

Mondj (1-1) példát az életedből (minden/) erre a szerepre!

 

Ajánlott olvasmány: Henri J. M. Nouwen: A tékozló fiú hazatérése

Henri J. M. Nouwen: A tékozló fiú hazatérése

Lakatos Lilla, Budapest

Reklámok