2015. július 10., évközi 15. vasárnap

  1. július 10. évközi 15. vasárnap

MTörv 30, 10-14

Isten törvényeinek megtartása…

Hányszor éljük meg mi is, hogy könnyebb meghallgatni, elmélkedni az Úrnak egyes parancsain, amikor viszont gyakorlatban kell használni, akkor megtorpanunk.  Úgy érezzük lehetetlen. Lehetetlen megbocsátani valakinek, aki hátba szúr, megbánt bennünket…  Tapasztaltad?

ZS68,14-37

Áldott legyen az Úr minden nap.

Mondjuk-e hogy köszönöm Istenem? Áldott légy Istenem?

Megköszönjük-e Istennek a jót? Van-e hála a szívünkben, ha jó dolgok történnek az életünkben?

Hálásak vagyunk-e minden új napnak? Ajándékként tekintünk-e rá?

És ha egy kis szenvedéssel látogat meg bennünket Isten? Tudunk-e azért is hálát adni?

Köszönöm, hogy ezáltal megerősítesz!

Kol 1,15-20

“Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, és hogy általa engeszteljen ki magával mindent, ami a földön és a mennyben van, azáltal, hogy békességet szerzett keresztjének vérével.”

Hiszünk-e abban hogy őáltala engesztelt ki mindent?

Hiszünk-e abban hogy békességet szerzett keresztjének vérével?

Hányszor köszöntük meg neki hogy meghalt értünk a kereszten?

 

Lk10,25-37

“Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből, felebarátodat pedig, mint önmagadat.”

Szeretjük-e mi Urunkat így?

Teljes szívünkből szeretjük Urunkat akkor is ha nehézségeink vannak?

Szeretjük-e igazán teljes szívünkből felebarátunkat?

Tudjuk-e teljes szívünkből szeretni azokat, akik nap mint nap megbántanak bennünket?

 

Rényi Ági és Komáromi Lídia, Törökbecse

irgalmas szamaritánus

 

Reklámok