2017. július 16., évközi 15. vasárnap

A megérkezés után kezdjünk kötetlen beszélgetéssel, hogyan éltük meg az elmúlt hetek forráságát, majd az azt követő esőket felhőszakadásokat. Hogyan éledt újjá körülöttünk a természet?

Énekeljük el közösen az Itt vagyok most, jó Uram kezdetű éneket!

https://www.youtube.com/watch?v=lj0QyPPvKLk&index=2&list=PLjqpz-4rmQU-HhueSYm1uZN1vmCObsCFG

Dalszöveg

Itt vagyok most, jó Uram, Hozzád száll e dal.
Tudod, sokszor hívtalak,de ma másképp szól e hang
mert ma nem azt kérem, hogy adj még, nem könyörgök: figyelj rám,
csak azt mondom, hogy szeretlek, Atyám!

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, hiszen
mindent látsz Te bennem, hatalmad olyan nagy

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad és éneklem,
hogy áldott légy Uram!

Ismét térden állok én, s tudom hogy hallgatsz rám.
Bár sokszor hideg szavakat szól kopott és halk imám,

De most el kell, hogy mondjam egyszer, amit oly
rég szeretnék, hogy szeretlek, a szívem csak tiéd!

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, hiszen
mindent látsz Te bennem, hatalmad olyan nagy

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, és
éneklem, hogy áldott légy Uram!

Olvassuk fel Iz 55,10-11

Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.

A beszélgetés vezetőjének ajánlott kérdések:
– Gyümölcsözővé teszi a földet, és ez mindig igaz föld+eső= termés. A természet újjáéledéséről szóló indító beszélgetésünk alapján átéled-e Isten igéjének újjáélesztő erejét?
– Megtapasztaltad-e már, hogy termékennyé és gyümölcsözővé tette Isten életed valamely területét, amiről már lemondtál?
– Volt-e már lehetőséged arra, hogy Rajtad keresztül munkálkodjon az Isten másokon?
– Lehet-e a nehézségekben arra gondolnunk, hogy éppen Isten tervének részesei lehetünk?
– Lemondhatunk-e valakiről, hogyha eredménytelennek tűnik az érte való imádság?
– Nehéz vagy könnyű elfogadnod, hogy nem tér vissza Hozzá eredménytelenül az igéje? Miért? Milyen tapasztalataid vannak?

 

Olvassuk el a Róm 8,18-23

Azt tartom ugyanis, hogy mindaz, amit most szenvedünk, nem mérhető össze a jövendő dicsőséggel, amely meg fog nyilvánulni rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja, hogy Isten fiai megnyilvánuljanak. Hiszen a teremtett világ hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem az által, aki alávetette a reménység ajándékozásával. Mert a teremtett világ is felszabadul majd a romlottság szolgaságából Isten fiai dicsőségének szabadságára. Tudjuk ugyanis, hogy minden teremtmény együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig. De nemcsak azok, hanem mi is, akik magunkban hordjuk a Lélek zsengéit: mi magunk is sóhajtozunk bensőnkben, s várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását.

A beszélgetés vezetőjének ajánlott kérdések:
– Mi jut eszünkbe a teremtett világról? Akik-amik benne foglaltatnak hogyan SÓVÁROGhatnak, és mire? Milyen megnyilvánulásokkal csendesíthetik el ezt az Isten fiai? Mi ebben a TE feladatod? Mihez van adottságod? Milyen szolgálatokat vállalsz szívesen?
– Mi is a teremtett világ részei vagyunk, életünk tele van hiábavalósággal…A Tiéd milyenekkel? Mitől sikerült már megszabadulnod? Mi erősít és mi gátol ebben a folyamatban?

 

Olvassuk fel a Mt 13,1-23

Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett. Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt. Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: ,,Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették. Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben. De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak. Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket. Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg!’ Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: ,,Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?” Ő ezt válaszolta nekik: ,,Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg. Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta: ,,Hallván hallotok majd, de nem értetek, és nézvén néztek, de nem láttok. Mert elhízott a szíve e népnek, a fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket”’ [Iz 6,9-10]. A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall. Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta. Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde: Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett. A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel, de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik. A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz. A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.’

 

A beszélgetés vezetőjének ajánlott kérdések:
– A Magvető példázata sokak számára jól ismert történet. Jézus azt is mondta, hogy nagyobb dolgokat is fognak cselekedni a tanítványai. Próbáltad már így olvasni ezt a részt? Te hogyan hinted a magot mások számára? Tudod-e egyáltalán mid van, mit adhatsz másoknak? Oda tudod-e szánni kincseidet (pénzed, időd, gondoskodásod, befogadásod, figyelmed, türelmed…) Gondold végig, mivel tudod megajándékozni családodat, közösségedet, munkatársaidat, környezetedet! Odaadod-e Isten kezébe, amid van, hogy használjon fel terveihez? Van-e olyan áldozatod, amire rá fog menni az életed (hiszen valamire úgyis rámegy, miért lenne ez valami világi hiábavalóság)?
– Akarunk-e változni, engedjük-e, hogy megváltoztasson minket, akarunk-e igazi értéket találni, vagy dacosan ragaszkodunk-e a sajátunkhoz- a saját erőnkbe vetett magabiztos, büszkeségünk, vagy biztos, kényelmes komfortzónánk börtönében maradni?
– Tudjuk-e mit kell elvetni magunktól, hogy közelebb kerüljünk az Istenhez (vessétek el magatoktól minden vétketeket és vegyetek magatoknak új szívet)

Végezetül imádkozzunk! Egyenként, majd közösen mondjuk el az Úrtól tanult imádságunkat!

 

Ha még van lehetőségünk tanuljunk meg egy új éneket:

ÚJ SZÍVET ADJ, URAM ÉNNEKEM

Szerzõ: Szöveg: Vargha Tamás Dallam: Balla Péter

D         A    G         A
Új szívet adj, Uram énnekem,
h         e    G       D
Új szívet adj, én Istenem.
D         A    h          A
Amely csupán csak Teérted ég,
   G               D
S véled jár szüntelen,
      A      G    D
Csak véled szüntelen!

Nyájas, vidám, szelíd jó szívet,
Mely Jézusom, Te lakhelyed.
Hol egyedül a Te hangod szól,
Mely véled van tele,
Csak véled van tele.

Jézus, a te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet.
S én is tudom, bûntelen leszek,
Majd nálad odafenn
A mennyben odafenn.

https://www.youtube.com/watch?v=wruuNhh80nw

 

Gombaszögi Ildikó, Budapest

kép: A Magvető, Tremmel-Hudik Katalin, 2015

A Magvető_Tremmel Hudik Kati_2015

Mennyek királynője_talán

 

Reklámok