2017. szeptember 3., évközi 22. vasárnap

  1. szeptember 3., évközi 22. vasárnap

Isten egészen más

megérkezés: Isten hozott a kisközösségben! Érkezés gyanánt idézd fel magadban: mi volt ma az, ami nem úgy történt, ahogy eltervezted? Egészen apró dolgokat is előhozhatsz. Az első körben ezt osszuk meg egymással, a hozzá kapcsolódó érzésekkel (düh, bénultság, öröm…).

A mai napon erről lesz köztünk szó: Isten egészen más, mint amilyennek mi eltervezzük, az Ő velünk kapcsolatos gondolatai is mások a mienkhez képest. Kérdés, hogy mennyire szeretjük / viseljük a meglepetéseket.

panasz: Üljetek hármasával, és kezdjetek egy nagyon egyszerű beszélgetésbe: panaszkodjatok! Szedjétek elő, ami rossz történt veletek az elmúlt héten, és mondjátok el egymásnak, miért rossz a rendszer, az időjárás, az étel, a közlekedés, a főnök, a helyzet, az élet! Rövidek legyetek, de őszinték. Ezután hallgassuk meg együtt a mai olvasmányt Jeremiástól (Jer 20, 7-9)! Néhány perc csönd után folytassuk a beszélgetést: mennyire ismerős az ő felháborodása, mennyire jogosak az érzései?

Ha már így – még ha a panaszainkkal is – Isten felé fordultunk, gyújtsunk egy gyertyát a terünk közepén, és hívjuk segítségül Pál fohászát a mi közös imánkhoz (Róm 12, 1-2)! A szöveg meghallgatása után mindenki kap egy darab papírt és egy tollat: írjuk le, hogy most milyen döntési helyzethez kérjük Isten útmutatását! Elég egy szó vagy kifejezés, amiről eszünkbe jut, milyen kérdésünkre keressük a választ. Nézzük, és vigyük Isten elé: mindenki a sajátját! Nem kell megosztani, kimondani, de lehet. A végén meghallgathatjuk Ákos Igazán című dalát.

Mozogjunk most egy kicsit: álljunk fel és járkáljunk, és közben engedjük meg, hogy a tekintetünk megtalálja a szembe jövőét egy-egy pillanatra úgy, hogy nem állunk meg. Többekkel többször is találkozhatunk.

Leülvén olvassuk felé most az evangéliumot! Ez sem hosszú (Mt 16,21-27). Emeljük ki belőle ezt a mondatot: „Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!” Nem veszélyes ez? Tudhatjuk-e, mi „Isten ügye” az életünkben, a közösségünk, a városunk, a népünk, az emberiség életében? Szedjünk össze fogalmakat, szavakat arról, hogy szerintünk ezekben a közegekben mi Isten célja velünk! Aztán beszélgethetünk együtt (vagy a közösségmérethez összegyűlt kiscsoportokban) arról, hogy ha ez a terv, mit kell lépnünk hozzá.

Lezárásként körbe ülve mindenki mondjon egy-egy mondatot magáról: azt a gondolatot, ami számára a legfontosabbá vált ezen az összejövetelen.

Köszönöm, hogy együtt lehettünk ma!

Bayer Róbert, Budapest, Baross Gábor-telep

kép: Váradi Levente: Más világ (http://www.fotomagazin.hu/palyazatok/31)

Váradi Levente_Más világ

Reklámok