2018. szeptember 9., évközi 23. vasárnap

  1. szeptember 9., évközi 23. vasárnap

Iz 35,4-7a; Zsolt 145; Jak 2,1-5; Mk 7,31-37

Megérkezés, hangolódás:

Kezdjük az alkalmat egy közös énekkel, pl: Szentlélek, úgy kérünk szállj le ránk

Menjünk egy kört, hogy kivel mi újság, illetve az elmúlt egy hétről mindenki meséljen el két-két pozitív, vagy különleges élményt: az egyik legyen egy találkozás egy emberrel, a másik egy találkozás Istennel, Isten jelenlétének megtapasztalása.

Olvassuk fel az evangéliumot! (Mk 7,31-37)

Beszélgetés az alábbi kérdések alapján – válogassatok a közösség igényéhez, és a rendelkezésre álló időhöz mérten!

Érezted-e már, hogy „süket” vagy Isten szavára? Ezek egyszeri alkalmak voltak? Vagy volt ilyen hosszabb időszak is az életedben? Esetleg jelenleg is tart? Ha vége szakadt, mi volt, ami segített?

Kihez fordulsz, ha segítségre van szükséged? Isten? Család? Barátok? Vagy továbbra is magad próbálod megoldani a problémát? Mi a sorrend?

Ehhez a kérdéshez egy játékos gyakorlat: Jelöljünk ki 3 pontot a teremben, hogy egy egyenlő oldalú háromszöget alkossanak. Jelöljük ki, hogy melyik jelenti Istent, melyik önmagunkat, és melyik jelenti a rajtunk kívülálló személyeket. A kérdés, hogy ki hogyan oldja meg a problémáit bizonyos helyzetekben. A közösségvezető mondja a szituációkat, és egy adott szituációban a csoporttagok eldöntik, hogy kinek a segítségét kérik általában, és eszerint állnak valahova a háromszögön belül. Ami leginkább jellemző, ahhoz a székhez állsz közelebb, de a háromszögön belül bárhova állhatsz, lehet árnyalni a dolgokat. Pl. ha főleg önmagadban és Isten segítségét kérve oldod meg az adott problémát, és csak ritkán kérsz másoktól segítséget, akkor eszerint az „Isten” és „önmagad” széke közé állsz, a „más személy” széktől messze, stb. Ha valaki úgy érzi, hogy nem releváns a kérdés, vagy valami miatt nem tud, vagy nem akar rá válaszolni, álljon a háromszögön kívülre.

Lehetséges szituációk, amiből válogathattok és hozzá is tehettek egyéb helyzeteket:

  • Nehéz vizsgára (vagy állásinterjúra, vagy ami a korosztályotokat érinti) készülés
  •      5 nappal a vizsga előtt
  •      vizsga előtti nap
  •      a vizsga reggelén
  • Kisebb betegség, pl. megfázás
  • Komolyabb betegség
  • Pénzhiány
  • Konfliktusaid a családodban
  • Konfliktusaid a munkahelyeden
  • Konfliktusaid Istennel
  • Ha valaki megsértett
  • Ha valakit megsértettél
  • Döntési helyzetekben:
  •      Pályaválasztáskor
  •      Munkahely váltásakor
  •      Párválasztásban
  •      Hivatásod megtalálásakor (Házasság/papság/szerzetesség)
  • Ha úgy érzed, rossz döntést hoztál
  • Stb… fel lehet tenni a kérdést a csoportban, hogy kinek van még ötlete szituációra.

A játék közben is meg lehet állni egy-egy érdekesebb szituációnál és beszélgetni róla.

További kérdések a beszélgetéshez:

  • Mennyire könnyű életedet Istenre bízni? Hiszel abban, hogy jófelé vezet téged?
  • Volt olyan döntési helyzeted, amikor Istenre hagyatkoztál? Könnyű volt elfogadni az Ő akaratát?
  • Milyen módokon tapasztaltad már Isten gondviselését?
  • Lehet „túlzásba vinni” a csak Istenre ráhagyatkozást? Vagy van, amikor ez már felelőtlenségnek számít?
  • Mit gondoltál, amikor valamitől szenvedtél? El tudtad hinni ekkor, hogy Isten a legjobbat akarja neked? Adott neked valamit, épített téged valamilyen módon ez a helyzet?
  • Volt olyan az életedben, amikor valamitől szenvedtél, de utólag kiderült, hogy valamilyen módon volt érteleme a szenvedésnek?
  • Mit gondolsz az evangelizációról?
  • Szoktál nem hívő ismerőseidnek a hitedről beszélni? Volt már olyan az életedben, hogy egy Istenélményedet megosztottad egy nem hívővel is?

Az alkalom lezárása:

Vigyünk az alkalomra annyi mécsest, ahányan jelen vagyunk, és írjuk a mécsesek aljára a jelenlevők nevét. Mindenki húzzon egy mécsest, és a következő hét során imádkozzon azért, akinek a nevét kihúzta.

Végül olvassuk fel Roger testvér imáját:

„Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!

Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.

Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.

Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.

Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.

És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:

Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!

Krisztus, hozzád tartozom;

Krisztus, a Tiéd vagyok.”

Biró Panni, Budapest

A kép forrása: https://unsplash.com/photos/FiZTaNTj2Ak

0909_benjamin-davies-287077-unsplash

Reklámok