2018. szeptember 23., évközi 25. vasárnap

  1. szeptember 23., évközi 25. vasárnap

Bölcs 2,17-20; Zs 53; Jak 3,16 – 4,3; Mk 9,30-37

Bevezetőnek: ünnepélyes keresztvetés!

Felolvassuk először az evangéliumi részt: Mk 9,30-37

Jézus Jeruzsálembe megy, hogy ott tragikus módon, látszólag legyőzött emberként fejezze be földi életét.

Jézust követni nem jelenti, hogy vágyjuk a tiszteletet, dicsőséget és hatalmat, nem uralkodni másokon, hanem másokat szolgálni. Tőlünk Jézus ma is ezt kéri.

Arra kérjük a Szentlelket: értsük meg, hogy a dominálás vagy a másokkal versenyzés nem tesz boldoggá, hanem hogy a szeretettel szolgálás meg az önátadás ad nekünk az igazi örömet!

Csendben gondolkodunk

  • Megpróbálom-e kialakítani magamban a befogadás magatartását?
  • Tudatában vagyok annak, hogy nem jó nekem kizárni a testvéreimet?
  • Másoknak rendetlenséget vagy ajándékot tartok?
  • A szomszédban, a szegény idegenben, a rászorulókban felismerhetem Jézus arcát?

A válaszokat egy rövid csoportos beszélgetésben osztjuk meg.

Olvassuk el az olvasmányt és a válaszos zsoltárt: Bölcs 2,17-20; Zs 53;

Miszerint csak akkor tudjuk elviselni, ha az életünkben, mint ahogy Jézus esetében, csak Istenre és az Ő akaratára törekszünk.

Énekeljünk együtt egy Alleluját!

A Szentlélekkel együtt a Jó Isten bölcsességet adott nekünk.

Örüljünk, mert a bölcsesség tiszta, békés, enyhe, engedékeny, irgalmas, pártatlan és őszinte!

Énekeljük még az Alleluját!!

Mit gondolunk a bölcsességről, amelyet bennünk látunk?

Hasonlítsuk össze magunkat a Szentlecke javaslataival! Jak 3,16 – 4,3;

A Miatyánk imádsággal és az Assisi Szent Ferenc egyszerű imádságával (https://www.youtube.com/watch?v=uqAMq3AJW7I) zárunk.

kép: családi albumból

Zerbi Manuela, Róma

1994_0001

Reklámok