2018. november 18., évközi 33. vasárnap

  1. november 18., évközi 33. vasárnap

Dán 12,1-3; Zsolt 15; Zsid 10,11-14.18; Mk 13,24-32

Bevezetés : válasszatok egy felolvasót, aki az egész imaóra idején ugyanaz a személy marad.

Felolvasó : « Így szól az Úr: Az én gondolatom a béke és nem a pusztulás; hívjatok segítségül, meghallgatlak titeket, és hazavezetlek a fogságból, bárhol is éltek. » (Jer 29,11.12.14)

itt tartsatok egy perc csöndet, vagy hallgassátok meg ezt az éneket, melyet a legnagyobb szeretettel küldök nektek Franciaországból. Ez egy „de profundis”, ismeritek a szövegét, nem kell fordítás.

https://www.youtube.com/watch?v=8b2SoGvrZ4g

Imáitokba ajánlom egy franciaországi pap testvérünket, aki nagy lelki harcokkal kűzd. Gondoljatok a ti testvéreitekre is, helyezzétek őket Isten tenyerére.

Felolvasó:

OLVASMÁNY  Dániel próféta könyvéből

A végső nagy napokról szól az Úr: Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe. Akik a föld porában alszanak, azok közül sokan feltámadnak, némelyek örök életre, mások gyalázatra, örök kárhozatra. Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.

Ez az Isten igéje.

Dán 12,1-3

Körkérdés (maximum egy perc személyenként.) Várjátok-e ezt a napot? Féltek-e tőle? Örömmel tölt el a gondolata? Gondoltok-e rá imáitokban?

Felolvasó:

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből

Testvéreim!

Minden pap naponta elvégzi szolgálatát, és ugyanazt az áldozatot többször is bemutatja. Ezeknek azonban nincs erejük a bűn eltörlésére. Krisztus ellenben csak egy áldozatot mutatott be a bűnökért, és örökre helyet foglalt az Isten jobbján. Már csak arra vár, hogy minden ellensége hódolattal leboruljon lába előtt. Egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. Ám ahol ezek bocsánatot nyertek, ott nincs többé bűnért való áldozat.

Zsid 10,11-14.18

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek. Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel. Szétküldi angyalait, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: Amikor már zöldellni kezd és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van, már az ajtó előtt. Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak. Ám azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem egyedül az Atya.

Mk 13,24-32

pár perc csönd

Kérdés (nem körben, hanem aki akar, válaszol): Közel van-e Krisztus eljövetele? Ki hogyan látja ezt? Nem tudjuk a napot, sem az órát. De látjuk-e a jeleket? Kell-e figyelnünk a jeleket? Mit tekinthetünk jeleknek?

Valaki a csoportból írja a válaszok lényegét. Tíz perc beszélgetés után, olvassátok újra a válaszokat, majd adjatok egy olyan közös választ, amellyel mindenki egyet ért (vagy legalább a nagy része a csoportnak).

Kérdések: Egyéni válaszok           Közös válasz
Közel van-e Krisztus eljövetele?              
Mit tekintünk jeleknek a Föld aktualitásából?              

Ezt a táblázatot felnagyíthatjátok, hogy mindenki lássa. A közös válaszok leírása után, alkossatok 3 vagy 4 fős kisebb csoportokat. Feladatuk: Egy mondatban válaszolni a következő kérdésre:

Hogyan várom Krisztus visszatértét? (néhány irányadó kérdés: hogyan nyilvánul meg konkrétan az életemben, hogy várom ezt a napot? Készen állok-e rá minden nap? Hiszem-e, hogy bekövetkezhet akár holnap?)

10 percet adjatok magatoknak a fogalmazásra, majd a záró ima során olvassátok fel az összes írást. Foglaljátok imáitokba az összes gondolatot, melyek elhangzottak a találkozás során.

A gyűjtés feldolgozása után hallgassátok meg együtt Ákos számát erről a témáról: Az utolsó hangos dal (innen is letölthető: http://akos.hu/?page=letoltesek, vagy innen is meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=akuObMknv7Y). Ti hogyan készültök? A dalnak melyik sora vált fenyegetővé vagy reménytelivé?

Az imaóra végén:

VÁLASZOS ZSOLTÁR Zsolt 15,5.8.9-10.11

Védelmezz engem, Istenem, hiszen tebenned bízom.

Örökrészem és kelyhem te vagy, Uram, * te tartod kezedben sorsomat.

Szüntelenül magam előtt látom az Urat, * ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.

Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem, * reménységben nyugszik testem is.

Mert nem hagyod lelkemet a holtak országában, * és nem engeded, hogy szented romlást lásson.

Az élet útját mutatod nekem, † színed előtt az öröm teljessége, * és jobbodon a gyönyörűség mindörökké.

kép: apátsági kerengő, Banda (https://pixabay.com/hu/kolostor-ap%C3%A1ts%C3%A1g-banda-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szeti-3130879/)

Dubois Szilvia, Franciaország

1118_monastery-3130879_960_720

Reklámok